2016. szeptember 3., szombat

1.Fejezet

Szóval csak a csábításból jeles szereplőit veszem át és nem a viselkedésüket, bár lehet lesz benne olyan amilyen rájuk vall de csak ritkán !                    



                          Vissza a suliba

Szeptember 1.
Reggel 6 óra van. De nincs kedvem suliba menni, de muszáj. Arghhh.
Lementem a nappaliba, persze a bátyám ott feküdt a kanapén. Egyből az az ötlet ugrott be nekem hogy lelököm a kanapéról hogy felkeljen. Így odamentem halkan, löktem rajta egy nagyot amire rögtön fel is kelt.
-Végre hogy felkeltél.
-Ezt most muszáj volt ?
-Igen muszáj volt, de életbe vágóan.
-És mégis miért ?
-Csak úgy.
-Ne szórakozzál már velem, nem aludhatok miattad nyugodtan.-ekkor hozzám vágott egy párnát, én meg vissza dobtam ezzel szórakoztunk amíg valaki meg nem zavart minket a csengő. Persze én gyorsabb voltam mint Nil így én nyitottam ajtót. Drágalátos barátnőm állt ott az ajtóban.
-Rosaaaaa, rég láttalak !!
-Én is !!! Hiányoznak az esti duma partik !
-Ne aggódj, nekem is. Bejősz ?
-Szívesen csak ha nem zavarok.
-Te sosem zavarsz.-vágott közbe a bátyám. Persze Rosa rögtön elpirult. Be is engedtem, beszélgettünk mindenről és hülyéskedtünk is.
-Figyelj Aya valójában azért jöttem hogy kiválasszam neked az ünneplődet, tavaly egy fekete farmer és egy fehér pólóban voltál. Az neked az ünneplő ruha ?!
-Kényelmes volt nem úgy mint a testemre simuló ruhák és még levegőt sem kapok tőlük.
-Pedig ma igen is olyanba leszel.Minden fiú rád fog kattanni, a szemüket nem fogják levenni rólad !
-Na ne már !!
-De igen, be kéne szerezned magadnak egy helyes belevaló pasit.
-Nem érdekelnek ők most per pill.
-Biztos ?
-Ne előttem beszéljétek meg a dolgokat még a végén el sem engedem a húgomat a suliba ha így folytatjátok.!
-Jó, jó.Felmentünk a szobámba csáó.-ezzel a mondattal meg fogtam Rosa karját és felrángattam a szobámba.
-Na nézzük a szekrényedet, ha nincs megfelelő ruha vészhelyzetként hoztam én.
-Te nem vagy normális.-oda se figyelt hogy mit mondok átkutatta a szekrényemet amikor elővett egy fehér combig érő ruhát.A hátam teljesen kint volt benne, adott mellé egy gyönyörű fekete magassarkút ezután elővette a smink dobozát és ki sminkelt aztán meg csinálta a hajamat göndörre.
-Csodálatosan nézel ki, elképesztő !
-Köszi de nem értek egyet veled, mintha valami bálba mennék.De komolyan !
-Léci léci léci léci léci léci léci gyere ebbe !
-Hát....nem is tudom....
-Kééérlek !!!
-Talán.
-Léciiiii !
-Jó akkor megyek így, de ez volt az első és az utolsó is persze !
-Csak az első nem utolsó !
-Jó jó csak menjünk már reggelizni és induljunk.-lementünk reggelizni, a bátyámmal meg az apámmal reggeliztünk hát Rosa és a bátyám elvoltak, mintha mi ott sem lettünk volna.Ezért én az apámmal beszélgettem mindenféléről.
-Gyere Rosa induljunk.
-Sziasztok-kiáltottuk egyszerre.
-Sziasztok lányok-kiáltották egyszerre.
Elindultunk, útközben beszélgettünk mindenről amikor észrevettük hogy már ott vagyunk a giminél.
Bementünk, jó sokan vannak. Nagy nehezen bejutottunk az osztályunkba.
-Csajszikám, gyere ülj ide.-ordibálta nekem Kim, pont Castiel és Lysander mögött vagyunk, szuper, nem lesz könnyű kibeszélni akárkit. Oda mentem és leültem mellé.
-Húú, valaki szépen kiöltözött ám.
-Rosa műve.
-Valahogy gondoltam hogy nem te akartál így kiöltözni.
-Jól gondoltad.

Padsorok;
ablak felőli; 
-elől; Castiel Lysander, mögöttük én és Kim, mögöttünk pedig Rosalya és Peggy.
középső;
-elől; Amber és Charlotte, mögöttük Armin és Alexy, mögöttük Li és Carla.
ajtó felőli;
-elől; Melody és Nathaniel, mögöttük Kentin mögötte pedig Viola és Iris.

Hátra fordultam Rosához és Peggyhez, Peggy elkezdte mesélni hogy mi minden történt vele nyáron,
összejött egy sráccal, ráadásul le is feküdtek már. Ekkor meghallottam amikor a nevemet mondja valaki.
-Hello, Aya ebbe az osztályba jár ?-mondta valaki ekkor megfordultam és az ajtóban megláttam az apámnak a barátnőjének a fiát.
-Igen-mondták neki páran.
-Ylan hát te ?
-Beszélünk kéne...Négyszemközt.
-Oké-ezúttal föl álltam és kimentem a teremből és kimentünk az udvarra.
-Mit szeretnél ?
-A helyzet az hogy nem tudom hogy apád mondta-e de ma anyámmal elment nyaralni 1 hétre és a bátyád is elment 1 hétre valahova így egyedül leszel otthon.Apád mondta hogy üzenjem meg.
-Kösz hogy mondtad, máskor csak úgy lelépnek szó nélkül ?
-Remélem nem.De most megyek mert még bekel érnem a suliba.
-Oké, szia.
-Szia-ezzel el is ment én meg szép lassan vissza indultam a terembe.
Egyébként Ylan az apámnak a barátnőjének a fia.




18 éves. Általában nem jövünk ki jól, mert minden beszélgetésnek a vége veszekedés lesz. De most kivételesen nem így volt.









Beértem a terembe de Rosa rögtön jött már a hülye kérdésével..
-Pasid ?
-Nem.
-Akkor ő ki ? Honnan ismered ?
-Ő az apámnak a barátnőjének a fia.
-Ja......-ezután nagy kínos csend következett, addig én leültem a helyemre. Leültem és Rosa már is kezdte a mondani valóját.
-Szóval Aya, arra gondoltunk hogy mi lenne ha suli után valakihez átmennénk és ott maradnánk hétvégére mivel péntek van és kéne egy kicsit szórakoznunk még, szerinted ?
-Nekem 8.
-De a helyzet az hogy nem tudnánk kihez menni csak...
-Hozzám ?
-Igen. Kérleeeeeeek, léciii léciii léciii.
-Mintha reggel hallottam volna már ezeket a szavakat tőled.
-Jó tudom, de akkor lehet ?
-Kik jönnének ?
-Az egész osztály...
-Hát.....Felőlem.....De csak ha senki nem szedi szét a házat...
-Nem fogjuk-mondta mindenki egyszerre.
-Oké.
-De meg kéne adnod a címed nekünk. -mondta Lysander
-De van aki már tudja. - szólt közbe Rosa.
-De és aki nem tudja ? Menjünk valamerre aztán csak egyszer oda érünk ?-vágta rá Castiel
-Ki nem tudja ?- szóltam közbe.
Felrakta a kezét Lysander, Castiel, Melody, Nathaniel, Peggy, Iris, Kentin, Viola.
Elővettem lapokat és leírtam nekik aztán megköszönték.
Ekkor bejött egy tanár ?
-Sziasztok diákok ! Én vagyok az új osztályfőnökötök. Mr.Pablo de csak hívjatok Pablonak.




Hány éves lehet ? Vagy 20-nak néz ki max.
Mind 1.












-És jött 2 új diák.


Ő itt Nicolas. Kanadából jött hozzánk. Lehet egy kis időre vagy erre az utolsó 2 évre.




















Ő meg Yeray. Spanyol országból jött.











1 megjegyzés: